Szerdán kihirdették a 2015-ös adómódosításokat, melyek számos ponton átírják az adótörvényeket. Ezek közül az egyik legrejtélyesebb és legnagyobb port kavart tétel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj drasztikus emelése. A hét nemzetközi kiskereskedelmi láncot büntető különadóval kapcsolatban rengeteg a tisztázatlan kérdés, az illetékes minisztérium pedig hallgat.
"Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára volt a HírTV csütörtöki műsorának vendége, ahol a kiskereskedelmi szektort érintő aktuális kormányzati intézkedésekről faggatták". - Így kezdődött volna eredetileg a cikkem. Azt terveztem eredetileg, hogy meghallgatom, mit nyilatkozik Vámos György a témában, összefoglalom egy rövid cikkben, mert az aktuális ügyek fényében érdekes lehet. Aztán végignéztem ezt a 9 perces videót és felülíródtak a terveim. A műsor ugyanis a riporter - mostanában divatos - "le a szemét multikkal" hangulatában feltett kérdéseitől vált emlékezetessé. A műsorvezető egyik kérdésében felvetette, hogy irdatlan az a szám, ami a Tesco Globál Áruházak Zrt. nyilvános éves beszámolójában található. Szavai szerint ugyanis a magyarországi Tescónak "az elmúlt évben 12 ezer 792 milliárd, majdnem 13 billió forintos forgalom" után nem kellett társasági adót fizetnie. A valóság közben az: 12 792 MILLIÓ forint az a bizonyos adóalap-csökkentő tétel. Három nulla a különbség, nem mindegy.
Az Aldi igazgatósága 2013 februárjában eldöntötte, hogy betörnek a kínai piacra - erről a német Manager Magazin szerzett most tudomást. Az egyezség értelmében a Magyarországon is jelen lévő Aldi-Dél hajthatja végre a manővert, ami komoly növekedési potenciált jelenthet. A jelek szerint a németeket aligha hatja majd meg a magyar kormány akciósorozata, az irány adott, a többihez pedig legfeljebb alkalmazkodnak.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) változatlan piaci viszonyok és befizetési fegyelem mellett 22-24 milliárd forint felügyeleti díjból befolyt összeggel számol jövőre, aminek mintegy fele marad a Nébihnél.
A Duna TV Közbeszéd című műsorának vendége volt Orbán Gábor kedd este. Az adó- és pénzügyekért felelős államtitkár a kedden megszavazott 2015-ös adócsomag főbb pontjairól beszélt. A megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjra nagy szükség van, hogy az olcsó, rossz minőségű élelmiszer ne árassza el Magyarországot. A Spar bejelentéseire reagálva, miszerint elmaradhatnak beruházások, közölte: a gyakorlat eldönti majd, hogy fenntartható-e, működőképes-e az elvonás.
A 2015-ös év az élelmiszer-kereskedők szűk esztendeje lehet, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelését és a boltok vasárnapi nyitva tartásának korlátozásáról szóló javaslatot. A felügyeleti díj a magyar termékek piacra jutásának támogatása helyett az államháztartás hiányát mérséklő általános költségvetési bevétellé válhat információink szerint. A Sparnál azzal kalkulálnak, hogy a felügyeleti díj emelése következtében költségvetési befizetései 8-9 milliárd forinttal emelkedhetnek. A vasárnapi zárva tartás miatt pedig rosszabb esetben pedig a forgalma 10 százalékától is eleshet a társaság.
A nagy kereskedelmi láncoknak az élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelentős emelése nyomán összesen több mint 30 milliárd forintot kell befizetniük jövőre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), amely informatikai fejlesztésekre költené a multik pénzét - írja keddi cikkében a Népszabadság.
Kis pluszban zártak az indexek.
Háromnapos gyász jön Ausztriában.
Holnap tehetnek javaslatot.
Emelkednek is rá a tőzsdék.
Már csak 3-6 hónap a lemaradás.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
